„Munkaviszony Megszüntetése”

SAMSUNG CSCEz az a dokumentum, amitől itt vidéken (és lehet, hogy máshol is) minden munkavállaló retteg.
„Jajj! Úramisten! Mi lesz most veled? Mit fogsz most csinálni!” – kérdezik a körülöttem lévők.

Erre a válaszom az: „Végre azt, amit akarok!”
Persze ez nagyképűen is hangozhat, de én 100%-osan biztos vagyok abban, hogy tényleg azt fogom csinálni, amit én akarok. Ehhez azonban tisztába kell lenni azzal, hogy mit is akarok.

És itt van a BIBI!
Nagyon sokan nem tudják, hogy mit is akarnak. Nem tudják azért, mert nem ismerik magukat. Nem tudatosult még eddig bennük, hogy mire vágynának igazán, mi az erősségük, mit csinálnának akkor is, ha senki nem fizetne érte semmit sem. Mit csinálnának akkor is csak úgy, mert jó csinálni. Ennek a megfogalmazásához kell az önismeret. Ami már egy eléggé elcsépelt fogalom, de el sem hiszed, mekkora erő van benne.

Az önismeret az alapja minden működésednek.
Ha elkezded felismerni önmagadat és a belsőd működését, kinyílik előtted a világ! Elkezded élvezni az életed változásait, a felismeréseddel, a tapasztalásaiddal, a valódi éned működésével. Azzal, amit eddig még nem ismertél, nem tudtál. Mert az eddigi életedet úgy élted, ahogyan azt tanultad gyerekkorodtól, ahogyan azt a családod, a környezeted alakította benned egészen addig, amíg a tudatosság, a saját magad megismerése, felfedezése és irányítása útjára nem léptél.

Hogy én mit is fogok csinálni?
A projektmenedzseléses vidékfejlesztési területet most háttérbe szorítom és csak a coachingra, tréneri és előadói feladatokra fókuszálok. És persze blogot írok, fotózok, kreatívkodok. 3 év alatt felfedeztem magamban ezeknek a területeknek az erősségét, tervet készítettem, képeztem (és képzem) magamat, tapasztalatokat szereztem, kapcsolatokat alakítottam… Tudatosan készültem erre az időszakra, hiszen tudtam, hogy a főállású megbízásom 2015. május 31-ig tart majd. Tudtam, hogy ezután is csak magamra számíthatok.
Vállalnom kell a felelősséget minden körülöttem történő dologért, mert csak én vagyok a felelős mindenért!

Ez nagyon fontos!
Én találom ki, és tervezem meg, én megyek utána, én teszek érte, én tanulom, én használom, én alakítom, én vagyok nyitott a lehetőségekre, én ugrok fejest az ismeretlenbe, én esek el és én állok fel, én sírok és én nevetek, és én élvezem minden egyes lépésemet, amit magamnak teremtek! :) Minden csak rajtam múlik! :)
Bár bizonytalan számomra az előttem álló élethelyzet. Fogalmam sincs, hogy hogyan alakulnak majd ezután a dolgaim. De tudom, hogy milyen céljaim vannak, és tudom hogy a jövőben csakis a legjobb lehetőségek kerülnek elém ahhoz, hogy azok megvalósuljanak. Olyan lehetőségek, amelyek folyamatosan formálnak, alakítanak, és ezek megélése adja az élet szeretetét, a hétköznapok élvezetét.

Mert ez számít csak! Az érzéseim irányítanak!
A többi minden csak körítés úgy, de minden úgy, ahogyan én akarom. :)

Kiegészítés: az utolsó mondat utolsó szava kulcsfontosságú lett ebben a bejegyzésben. Az “akarom”-ot, azt mindig az egónk diktálja. Óvatosan vele. Egy éve még nagyon ott volt. Most már másképp látom. – 2017. 10. 30. 

2018-05-04T14:16:29+00:002015. 06. 03.|Kategóriák: Ön-magod|Címkék: |0 hozzászólás