Everness – Emberek :)

20Engem a fesztiválon az emberek nyitottsága, mosolygós, tiszta tekintete, egymásra figyelése, közvetlen és spontán megszólíthatósága fogott meg. Számomra ez adta meg az igazi „evernesses fillinget”. Akárkihez fordultam bármilyen kérdéssel, kéréssel, azonnal segítőkészség jött mindenki felől, és ezt én is teljesen önzetlenül tudtam adni magamból.

Két személyes példa:

Egyik példa: Sütit vettem, amit egy papírtálcáról csipegtem a tömegben. Valaki mosolygósan megszólított: „De jól néz ki ez a csokis süti! Hol lehet ilyet venni? Milyen az íze?”
Azon túl, hogy elmondtam, meg is mutattam hol vettem, de gondolkodás nélkül fel is ajánlottam, hogy „Kóstolj bele, akkor megtudod milyen a süti íze – Neked!”
Egy perc múlva már hárman is körém gyűltek és kóstolót csippentettek a sütimből. Ízlett nekik. Ezt látva a sütis eladó felkínált a jószívűségemért egy új szeletet. Jó tett helyébe jót kaptam! Mint a mesében! De mikor csináltam volna ilyet a hétköznapi életben? Eszembe nem jutna felajánlani egy ilyen kóstolgatást idegen embereknek mondjuk Debrecen Piac utcáján. Pedig miért is ne?!
Ez itt az Everness-en pedig csak úgy jött. Magától. Magamtól egy pillanat alatt, és örömmel töltött el. Jó lenne ilyen közegben élni a hétköznapokat. Mindenki egyenlő mindenkivel, mindenki nyitott mindenkire. Emberek vagyunk. És ez az ilyen helyzetekben mutatkozik meg. Nem kell hozzá tragédia, vagy nehéz körülmény. Mert sokan azt mondják, hogy akkor tudod megmutatni milyen vagy valójában. Egyszerű életszituációkban láthattam meg magamat olyannak, amilyen vagyok. Szerettem benne lenni ebben az önzetlenségben. :)

Másik példám, ahogyan segítettem/segíthettem egy fiatal srácnak. Kedd este, amikor a szakadó esőben felállítottuk a sátrat és átfagyva, valami meleg teát, levest keresve körbejártuk a fesztivál területét, 11 órakor megszólított egy fiatal srác. Szegedről jött kerékpárral, most ért ide, átázott, átfagyott Ő is: “Segítenétek, hogy itt a sátrak között hová köthetném ki a bringámat?”
Persze, hogy segítünk. A sátrunk mögötti kerítés elég fixnek néz ki. Miután meglátta a sátrunk előtetős részét megkérdezte, hogy a hálózsákjában aludhatna-e itt kint, az előtetőnk alatt, csak hogy az éjszakai esőzéstől mentesítse magát. Nem fog zavarni semmiben, ha hajnalban kijövünk a sátorból, és útban lesz, nyugodtan rúgjunk bele. :) Na, nehogy már a földön aludjon valaki ilyen zord időben! Én már februárban lefoglaltam egy ágyat magamnak, egy 24 személyes helyiségben. Az ott áll szabadon, nem használom. „Menj, keresd meg és aludj ott!”- mondtam.
Mivel Hornyák Éva névre volt lefoglalva a szállás, így valamivel igazolnia kellett magát, hogy hozzám tartozik, így kicseréltük a személyi igazolványunkat és a telefonszámunkat. Én lettem a keresztanyja. Ennyi! :)
Kérdés:
Te odaadtad volna egy teljesen idegen kerékpáros srácnak a személyidet? Tuti, hogy nem! De én akkor nem is gondolkodtam ezen, egyszerűen csak örültem, hogy segíthetek. A srác a szálláson töltötte mind az 5 éjszakát, hálája pedig nem maradt el, a fesztivál végéig napi szinten kapcsolódtunk valamilyen formában. :)
Mikor csinálok én ilyet a hétköznapokban? És Te? Mikor vagy ennyire önzetlen? Mikor adod azt magadból EGÓ nélkül, ami valóban belülről jön? Amikor nem mérlegelsz, nem kombinálsz, nem méred fel az esetleges rizikó faktorokat? Egyszerűen csak adod magadat másnak úgy, mintha egy lennél vele.

Két példát írtam most le, de számos hasonló tapasztalásom volt az 5 nap alatt. Folyamatosan adódtak kisebb és nagyobb helyzetek, amiben megmutatkozott, hogy milyen vagyok és milyenek velem az emberek. Adtam magamból szeretetet, önzetlenséget és kaptam viszont ugyanazt. Sokszorozva!

Szóval így történnek a spontán emberi kapcsolódások.
Ez a fesztivál remek tanító közeg!
Nem tudjuk, hogy ki, kicsoda, mivel foglalkozik, milyen társadalmi pozíciót tölt be, mennyi pénze, vagyona van, hol és hogyan él… Egyszerűen, mindenki csak egy EMBER. Azonos feltételekkel. „CSAK EMBER!” És ezt fantasztikus megélni. Adsz magadból olyan igazán emberi dolgokat és kapcsolódnak hozzád mások igazán emberi dolgokkal. Van, akivel egy rövid pillanat, és van, akivel hosszabb idejű ez a kapcsolódás.

Adj jó érzetet és kapsz jó érzetet!
Ennek a megtapasztalása itt nagyon felerősödik, mivel az itt fesztiválozókban már van egy szintű tudatosság, ezért az energiaáramlás sokkal fokozottabban működik, mint a megszokott hétköznapi közegben. Tapasztaltam!
Jó volt megélni! :)

Ajánlom ezt a fesztivált a tudatos fejlődéshez.

2018-05-04T14:16:28+00:002015. 07. 07.|Kategóriák: Együtt|Címkék: |0 hozzászólás