Belső fecsegős kommunikáció

Tedd gyorsan karba a kezedet!
Meg van?
Most tedd karba fordítva! … :) Valószínű, hogy most elmosolyodtál a karod esetlensége miatt.

Miért?
Mert amit megszokásból teszel, az gondolkodás nélkül, spontán megy, és abban a spontán történésben jól érzed magad. Ezt a jó érzetet pedig az adja, hogy bár nem tudatosan, de tudod, hogy ezt bármikor megtudod csinálni csak úgy. Gondolkodás nélkül, mert ez már egy berögzült szokás.

Vegyél egy tollat a kezedbe és írd le a neved!
Meg van?
Akkor most vedd át a másik kezedbe és tedd ugyanazt! Na! Milyen ez is? :)

belsőAz életünk tele van szokásokkal, rögzített mintákkal, amelyek közül a legtöbb már nem is tudatos. Az elme a terheltséget veszi le magáról a szokások kialakításával, mert nem vesz el tőle erőfeszítést a berögzült séma működtetése. És ez így van rendjén, mert az elmének ez is dolga. Így könnyít az életen, de ez az ő rendszere.
Bár a fenti példák cselekedeti szokásokat mutatnak, de ugyanígy vannak rögzült gondolkodási és érzelmi szokásaink is, melyek vagy támogatják az életünket, vagy hátráltatják azt. Egyes szokások jó szolgálatot tesznek számunkra, mások pedig nem.

Nézzünk példát egy gondolkodási szokásra.
Milyen a „Belső Fecsegőd” kommunikációja? Mindenkiben, így benned is van egy belső beszélgetőpartner, aki folyamatosan szavakká, mondatokká formálja a gondolataidat. Őt is egy szokásrendszer működtet, amit Te alakítottál ki magadban valamikor a múltadban. Ezt a belső hangot nevezem „Belső Fecsegőnek” – valahol olvastam ezt a kifejezést, nem az én elnevezésem – aki szünet nélkül ott van veled, és mondja az okosságokat.

A Te Fecsegőd milyen okosságokat mond neked? Támogatja vagy hátráltatja az életedet?

Figyeld meg magadban ezt a belső kommunikációt! Milyennek látod? Biztatod magad, elismered a dolgaidat, büszke vagy magadra, megdicséred magad, ha valami sikerül, vagy valamit jól csinálsz. Támogatod az ötleteidet, bízol az elképzeléseidben, és ha mélyre kerülsz felhúzod magad ezzel a baráti beszélgetőtárssal.
Vagy inkább olyan gondolatok követik egymást a belső monológodban, hogy: neked soha semmi nem sikerül, tisztára szerencsétlen vagy, lebeszéled magadat az ötleteid megvalósításáról, hogy ez úgysem fog összejönni, észre sem veszed az apró jó dolgokat magad körül … Vagy a múlt történésein rágódsz, és elmeséled magadnak, hogy nem jól csináltad, mert így meg úgy kellett volna, vagy a jövő dolgain aggodalmaskodsz?

Figyeld meg a benned működő a gondolati szokásmechanizmusodat! Ismerd meg a Fecsegőd kommunikációjának minőségét!
Nézd meg mi a jellemző erre a beszélgetésre.

Ha önmagad mentora vagy coach-a lennél, akkor is ilyen gondolatokkal segítenéd magadat?
És így minél könnyebb, boldogabb és sikeresebben irányba tudsz haladni?

Bármit fedezel fel ebben, ez is csak egy szokás, ami már rögzült és ezért könnyen alkalmazható. Az elméd könnyen előveszi a másodperc törtrésze alatt és használja. Te pedig mit sem tudsz arról hogy ez csak egy szokás.
De meddig! Addig, amíg észre nem veszed a gondolataid minőségét. Ha jó az irány, amit megmutat az életeddel való elégedettséged, akkor nincs tennivalód ezzel a szokással. Hisz ami jó, azon miért kellene változtatni?
Ha azonban nem jó, akkor ezt is, mint bármelyik szokást átalakíthatod a kedved szerintire, az életedet támogatóra. Mert azt ugye tudod, hisz már szinte közhely, hogy a gondolatnak teremtő ereje van.

A döntés most is a Tied, akár csak az életed!

2018-05-04T14:17:11+00:002016. 02. 18.|Kategóriák: Ön-magod|Címkék: | Belső fecsegős kommunikáció bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva